Könyvtárunk a budapesti ügyvédek számára alapított zárt, jogi szakkönyvtár. Feladatunk a jogi illetve jogi vonatkozású egyéb szakirodalom gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele az ügyvédi kar tagjai számára.
Mindennap reggel 7 és 9 óra között érkezik az összefoglaló
Mindennap reggel 7 és 9 óra között érkezik az összefoglaló
Catching Elephant is a theme by Andy Taylor
(Folyóirat ajánló) Magyar Jog 2011/12
Cikkek, tanulmányok
- dr. Király Miklós: Új curriculum a magyar jogászképzésben
- dr. Kecskés László D. Sc.: Választottbíráskodás a középkorban és nemzeti szabályozásainak kialakulása
- dr. Bassola Bálint - dr. Kékkuti Ákos - dr. Marosi Zoltán: Versenyjogi vádalku? - A kötelezettségvállalás intézménye kritikus szemmel
Fórum
- dr. Grósz Tamás: A szakvélemény analitikus értékelése a büntetőeljárásban
- dr. Alföldi Ágnes Dóra: A vallomások megszerzésének nehézségei a büntetőeljárásban
- dr. Farkas Erika: Költségek viselése a per perakadály miatti megszüntetése esetén
Európai és külföldi jogi szemle
- dr. Kecskés András PhD - dr. Halász Vendel: Az ellenséges társaságfelvásárlás jogszabályi háttere az Egyesült Államokban
- Greenville Cross QC: A közvádló döntsön, ne a politikus
Szemle
- dr. Somssich Réka: Konferenciakötet az 5. Európai Jogász Fórum előadásairól
(E-könyv ajánló) Récsi Emil: Magyarország közjoga a mint 1848-ig s 1848-ban fennállott
“A közigazgatást összes terjedelmében 1848-ig a belső és külső tanács kezelte. A belső tanács állott: a bíróból, polgármesterből városkapitányból, és tanácsurakból, kikhez a jegyzők járultak, a megyeiekhez általában hasonló teendőkkel. A külső tanácsot az önmagát kiegészítő választott polgárok’ testülete képezte…”
(Source: mek.oszk.hu)
(E-könyv ajánló) Frivaldszky János: Természetjog - eszmetörténet (PDF)
Ez a tanulmány a természetjogi gondolkodás történetének fôbb vonalait kívánja felvázolni részben önálló kutatás, részben másodlagos források alapján, így például az ókori és a középkori teológiai természetjogi gondolkodás Regginaldo Pizzorni és (az általam kritikusan kezelt) Piero Bellini munkáinak hangsúlyos alapulvételével íródott, az újkori rész pedig sok helyütt Leo Strauss, Hans Welzel és Richard Tuck gondolataira és állásfoglalásaira támaszkodik, amit nemcsak az említett szerzôk méltán világhírû szaktekintélye indokol, hanem jelen dolgozat írójának eszmei elkötelezettségét is mutatja. A másodlagos szakirodalom kiválasztása tehát tudatos, mint ahogy a paradigmák és a gondolati sémák valamint nézôpontok közötti állásfoglalás is az: ekképpen a voluntarizmus/racionalizmus vitájában az utóbbira helyezzük a hangsúlyt, a közjogi és a jog interszubjektív dimenziójának konkurálása esetén pedig az utóbbi tarthat számot mélyebb teoretikus elmélyítésre kutatásainkban. A tanulmány célja mindenképpen az, hogy Magyarországon is hozzáférhetôvé tegyen valamit abból a rendkívül gazdag szellemi hagyatékból, ami a természetjogi gondolkodás két és félezer éves történetét jellemzi.
(E-könyv ajánló) Márkus Dezső: A végrehajtási törvény reformja
Akkor, a mikor a végrehajtási törvény teljes reformjának kérdései kerülnének napirendre, nem lehetne beérni azzal a három szemponttal, a melyeket a novella felölel, hanem joggal és okkal … ki kellene terjeszkedni a végrehajtási törvénynek mindnyájunk előtt jól ismert igen számos egyéb hibájára, hiányára és fogyatkozására.
(Source: mek.oszk.hu)
(E-könyv ajánló) Magyary Géza: A perbeli beismerés
Az irodalomban és a gyakorlatban a perbeli beismerést illetőleg, habár egyébként megitélésére nézve nagyok az eltérések, egy ponton csodálatraméltó egyetértés uralkodik, s ez az, hogy a perbeli beismerés a félnek oly perbeli cselekménye, a mely által a birót a mult megismerése tekintetében megköti - a bizonyítást kizárja.
(Source: mek.oszk.hu)
(E-könyv ajánló) Vargha Ferenc: A semmiségi panasz
Habár B. P.-unk az anyagi és alaki semmiségi okok közt a semmiségi panasz bejelentésénél nem tesz különbséget, igen helyesen teszik emlitett kartársaim, hogy e kétféle semmiségi ok közt a semmiségi panasz bejelentése szempontjából különbséget tesznek. Ez a distinctio a dolog természetéből folyik.
(Source: mek.oszk.hu)
(Könyvajánló) A szimbólumok üzenete (szerk. Mezey Barna)
- Balogh Judit: Fattyak, potyagyerekek, orozva költek - a törvénytelen gyerekek a magyar jogtörténetben
- Bató Szilvia: A halálbüntetés és Kossuth Pesti Hírlapja (1841-1844)
- Bánkiné Molnár Erzsébet: Jogi tartalmat megtestesítő tárgyak és funkciójuk a jászkun társadalomban
- Beke-Martos Judit: A protokoll hídja a jog és a szimbolika pillérei között
- Bertényi Iván: A vörös-ezüst sávozat és Aragónia
- Béli Gábor: Az eskütétel sajátos módjai a középkori Magyarországon
- Bódiné Beliznai Kinga: Ruházat és jelképek
- Bónis Péter: Az ausztriai polgári törvénykönyv szimbolikus jelentése a magyar jogtörténetben
- Décsey Sándor: Zászlógyalázási per (1956)
- Föglein Gizella: A nemzetiségi-kisebbségi szervezetek névszimbolikája Magyarországon (1945-1969)
- G. Etényi Nóra: Az európai balett, a küzdőtér és a laboratórium
- Gosztonyi Gergely: A (média)szabadság kis körei
- Homoki-Nagy Mária: A beiktatás
- Horváth Attila: A hatalom ünnepe - az ünnep hatalma
- Jany János: Szimbólumok a keleti jogi kultúrákban
- Kabódi Csaba: A börtön jelképes funkciói
- Kajtár István: Hadihajónevek a tengeri hatalom szimbólumrendszerében
- Karácsony András - Techet Péter: Idő és jog
- Kardos Gábor: A nemzetközi jog mint szimbólum és eljárás
- Koncz Ibolya Katalin: A néphittől a boszorkányfogalom jogtörténeti meghatározásáig
- Máthé Gábor: A Szent Korona-eszme
- Mezey Barna: A börtönarchitektúra szimbólumai
- Nagy Janka Teodóra: Jogi néprajzi, jogi kultúrtörténeti adatok az áldomáshoz
- Nótári Tamás: Kora középkori missziós politika és okirathasználat
- P. Szabó Béla: A hétszemélyes tábla ülésszakának megnyitásával kapcsolatos ceremónia a 18. század második felében
- Pandula Attila: Fejezetek az “árpádsávos” zászló és lobogó történetéből
- Pap András László: Határok és szabad mozgás
- Pálvölgyi Balázs: Kontraszt: a nem közveszélyes elmebetegek ápolási telepeinek ideája és a községi ápolás valósága a dualizmusban
- Peres Zsuzsanna: “Adjunk neki serleget a hőstettéért…”
- Schweitzer Gábor: A peleskei nótáriustól a falu jegyzőjéig
- Suba János: Az állam szuverenitásának jelképe a földrajzi térben: az államhatár határjelei
- Szádeczky-Kardoss Irma: A honfoglalás politikai szimbolikája
- Szigeti Magdolna: Hatalmi berendezkedés és hatalmi szimbólumok a Német Demokratikus Köztársaságban
- Takács Péter: Az elfeledett “Jogtudomány”
- Varga Norbert: Az Osztrák-Magyar Monarchia középcímere
- Vitek Gábor: “Dignaremur comitatibus arma atque sigillum dare.” (A magyar vármegyék hitelesítési gyakorlatának történeti ciklusai a jogalkotás tükrében)
- Völgyesi Levente: A városok hatalmi szimbolikája
(E-könyv ajánló) Radó Sámuel: Az összeférhetetlenség
Én nem értem, mi viheti a szegény embert a politikai pályára, a hol ezer közül egy éri el a ministerséget, amely dotátiójával, azzal a 12.000 forinttal, mint könnyen kiszámíthatni, valóságos proletár existenczia, mely a vagyontalan embert még adósságba is kergetheti.
(Source: mek.oszk.hu)
(E-könyv ajánló) A sztrájk jogalapja
Minden munkaszerződés azzal a hallgatólagos kikötéssel jön létre, hogy csak addig érvényes, míg e czélt biztosítja; ennek megszűntével tehát a munkások szerződésüket joggal megszeghetik, a feltételek újabb megállapítását követelhetik és e végből bármikor sztrájkba léphetnek.
(Source: mek.oszk.hu)
(E-könyv ajánló) Hörk József: Magyar protestáns egyházjog
A minden ág. hitv. ev. egyházzal közös belső egyházjogi forrásokon, t. i. a szentiráson és a symbolikus könyveken kivül, vannak ezen egyháznak külön, saját belső egyházjogi forrásai is. - Ide tartozik a Honter által kiadott (1547) s az “universitas nationis saxonicae” által 1550-ben törvényerőre emelt »Kirchenordnung«.
(Source: mek.oszk.hu)
